A hiperaktivitás

Három gyermekes anyukaként sok szülővel találkozom óvodában, iskolában, különböző családi programokon és sokuk meg van róla győződve, hogy az ő csintalan gyermeke bizony hiperaktív. Orvoshoz, pszichológushoz járnak a gyermekekkel, gyógyszereket, nyugtatókat szedetnek velük, pedig a megoldás sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb! Nézzünk néhány kutatásokkal igazolt tényt a hiperaktivitásról.

 A hiperaktivitás kutatására mind a mai napig milliárdokat költöttek, mégsem sikerült bizonyítani a „betegség” agyi eredetét. Milliószámra gyógyszerezik a gyerekeket feleslegesen, teljesen értelmetlenül, mert ettől állapotuk tartósan nem javul, fejlődő agyuk viszont súlyosan károsodik. Újabb és újabb kutatások bizonyítják, hogy a hiperaktivitásban szenvedő gyerekek jó része valójában a nyugati táplálkozásra reagál idegrendszeri tünetekkel.

A manapság oly gyakori mentális zavarok, mint a skizofrénia, depresszió, autizmus, Alzheimer-kór csak a 19-20. század során jelentek meg, így joggal feltételezhetjük, hogy a hiperaktivitásban szenvedő gyerekek jó részénél a hiperaktivitás mint temperamentumi sajátosság van jelen és napjainkban a nyugati táplálkozás sokat ront a helyzeten. Rengeteg olyan anyagot, kemikáliát tartalmaz, amelyeknek az idegrendszeri hatásait észlelik „agyi zavarként”. A nyugati táplálkozás változásai minden lényeges tápanyagcsoportot és mikrotápanyagot érintettek.

Táplálkozásunkkal nem csupán az a probléma, hogy több ezer mesterséges adalékanyagot tartalmaz, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok (pl. tésztafélék, sütemények, cukros ételek, fehér lisztből készült ételek) a napi tápanyagfelvétel 50-70%-át képviselik  és ehhez képest kevés összetett szénhidrátot (teljes kiőrlésű gabona, zöldségek) melyek lassabban bomlanak le glükózzá, mint az egyszerű szénhidrátok, ezért egyenletes és hosszan tartó energiát biztosítanak.

A cukor önmagában is káros hatású az idegrendszeri működések szempontjából. Ez háttérbe szorítja a zöldségek, gyümölcsök és a fehérje fogyasztását, s ezek hiányában mikrotápanyag hiányok lépnek fel. A legtöbb hiperaktívnak titulált gyermeknél kimutatható cink-, vas- és magnézium hiány. Közismert probléma az is, hogy az omega-3 hiányzik a táplálékból, ami az agyműködés zavarához vezet. Az omega-3 hiány szoros kapcsolatban áll az impulzivitással, ellenségességgel.

Sok gyerek a nyugati táplálkozás összetevőire reagál hiperaktivitás, figyelemzavar, impulzivitás tünetekkel. A hiperaktivitás tehát temperamentum sajátosság, táplálkozási probléma vagy szociális kérdés, de semmiképpen nem pszichiátriai probléma.

Az autoimmun betegségek, az allergiák, az idegrendszeri zavarok, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák mind szoros kapcsolatot mutatnak a nyugati étrenddel.

A nyugati étrend szerint táplálkozó ember számára ez azt jelenti, hogy rengeteg hétköznapi, az étrendjében napi szinten szereplő élelmiszert el kell hagyni (hamburger, chipsek, hot-dog, pizza, fagyi, felvágottak tömege, édességek, üdítőitalok, finomlisztből készült ételek, stb…). A természetes ételek között is vannak magas szaliciltartalmúak, amelyekkel hiperaktivitás és figyelemzavar esetén óvatosan kell bánni.

Benő Brigitta, dietetikus


Kapcsolódó cikkek:

 

A szerzőről

További cikkek a szerzőtől:

 

Még nincs hozzászólás

Légy az első, aki hozzászól!

Szólj hozzá!