A stressz szerepe a betegségek kialakulásában 1. rész

Géringer Ágnes, Téma: Lelki egészség, Úton az egészség felé | Nincs hozzászólás

Sümegvári Kati írása

A stressz kifejezés általános értelemben az ember és környezete között kialakult kölcsönhatás.
A stressz hozzátartozik az életünkhöz, ügyes-bajos dolgaink velejárója.

A stresszre adott válasz a szervezet részéről önmagában nem káros, mert mind a fizikai mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Bizonyos értelemben a stressznek határozott jó hatása is van, például sportolás közben. Beindítja a szervezet természetes védekező mechanizmusait, pl. hirtelen támadás esetén felfokozódnak az életfunkciók.

A múlt század első felében még természetes volt, hogy a gyermekek gyalog jártak iskolába, akár kilométereket is… Ma autóval szállítjuk őket egyik helyről a másikra, nem sportolnak nem alakul ki a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek, főként fizikai értelemben kihívásnak kitéve. Az egykeként nevelkedő gyerekek minden igényét kielégíteni igyekvő családban nem találkoznak pszichológiai kihívásokkal az első életéveikben. Ennek következtében, később könnyen összeroppanhatnak az iskolában, később a munkahelyeken, párkapcsolatban, amikor krízishelyzeteket kellene megoldaniuk.

A kihívás alapvető a fejlődésünkhöz, ha folyamatosan megbirkózunk a nehézségekkel. Testben és lélekben egyaránt gyors alkalmazkodóképességre van szükségünk. A szervezet mindig összességében ad választ a külső behatásokra. Az első a fiziológiai válasz, mely összetett fizikai és kémiai folyamat eredménye (szapora pulzus, verejtékezés,szapora légzés, bőrpír stb.), a második az affektív válasz mely érzésekből, hangulati elemekből,érzelmekből áll,harmadik az értelmi válasz mely az információk elraktározását, ill. feldolgozását, az érzékelést, képalkotást jelenti, a negyedik választípus a viselkedésre vonatkozik.

Mindenki életében vannak olyan nem várt események, melyek szinte megbénítja az embert, nincs egy épkézláb gondolata, vagy csak mellékes gondolatot tartottunk nagyon fontosnak. Van olyan ember azonban akin nem várt lélekjelenlét lesz úrrá, alkotó ötletei támadnak. Mindenki vizsgázott már életében.
Ki ne ismerné azt a bénító érzést, melynek hatására azt is elfelejtjük, amit tudunk.
Ma örökös teljesítménykényszer uralkodik az embereken. Állandóan elfoglaltak vagyunk, rohanunk.
Selye János professzor a prágai egyetemen végzett kutatásai alapján kimutatta, hogy a fel nem dolgozott érzelmi stressz növeli a betegségekre való fogékonyságot.